Visszér az utolsó szakaszban. Visszérre vadgesztenye
Tartalom
Gyermekvállalás Visszerek és a terhesség Nem ritka látvány, hogy a hatalmas, gömbölyű pocak alatt a kismama lábait kék, girbe-gurba erek duzzadt hálózata szövi be. A visszér azonban nemcsak esztétikai problémát jelent, így mindenképp érdemes a terhesség hónapjai alatt is foglalkozni vele. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénakompressziót okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés.
Visszérbetegség A visszérbetegség lényege A láb vénás rendszere felületi és visszér az utolsó szakaszban erekből áll.
A közöttük lévő összeköttetést kisebb vénák biztosítják. A vért a gravitáció ellenében a vénák falában lévő billentyűk és a lábizomzat pumpaműködése juttatja vissza a szívbe.
Ha a vénafal meggyengül vagy a billentyűk elégtelenül működnek, a vér pang a vénákban és feszíti annak falát. A tartós ülés a comb hátsó részének összenyomása által rontja a vénás visszafolyást.
A folyadék kilép a szövetek közé, és ott felgyülemlik. Ez a krónikus vénás elégtelenség okozta lábdagadás. Az emelkedett vénás nyomás idővel a felületes vénák kitágulásához, előbb a seprűvénák majd a kanyargós visszerek kialakulásához vezet.
Az adott szakasz bőrének a keringése is romlik. Ereink felépítése A vérrendszer verőerekből artériákvisszerekből vénákés a közéjük iktatott hajszálerekből áll. A három szakasz erei különböző szerkezetűek.
Közös vonásuk, hogy mindháromnak a falát belülről endothel réteg alkotja, mely megakadályozza a keringő vér megalvadását. Az artériák és vénák falát három réteg alkotja. A belső réteg endotel sejtekből és kötőszöveti rostokból áll.
Visszérre vadgesztenye Visszérre vadgesztenye Megdöbbentően sokakat, a lakosság közel negyedét érinti a visszérbetegség, ami korábban csak az idősebb korosztályra jellemző probléma volt. Manapság a mozgásszegény életmódnak és az ülőmunkának köszönhetően egyre fiatalabb korban fordul elő. Nem ritka, hogy már a évesek is panaszkodnak a visszeresség kialakulására, vagyis a nehézláb-érzésre, lábdagadásra, lábfájásra.
A középső réteget simaizomsejtek és rugalmas rostok alkotják. A külső réteget csak kötőszövet alkotja, amelyben az érfalat tápláló saját kis erek futnak, illetőleg itt helyezkednek el az ér átmérőjét szabályozó idegek. Az anyagcserében közvetlenül csak a hajszálerek vesznek részt, vékony falukon át megy végbe a tápanyagok és az oxigén leadása, a bomlástermékek felvétele.
Az oxigéndús vér a szívből hatalmas értörzzsel, az aortával indul, mely fokozatos elágazódások után hajszálér kapilláris rendszerré alakul át. Az erek nem egyszerű csövek, hanem aktív szerepük van a vérkeringés szabályozásában.
Az artériák kisebb erekké való oszlásával a bennük levő vér nyomása fokozatosan csökken.